A házi befőzés is a reneszánszát éli, nemcsak azért, mert pénz spórolható vele, hanem mert egy saját kezűleg eltett finomság sokkal jobban is tud esni, sőt, remek ajándékötlet. A kedvenc fűszerünkkel, a befőttek egyedivé varázsolhatók.
Befőző paradicsom a piacokon olcsón kapható, de akinek ráadásul még a kertjében is van - és még nem tette el az idei szósz adagját -, könnyen készíthet bazsalikomos paradicsom szószt.
A paradicsomokat kellő mosás után aprítsuk fel, tegyük egy nagy fazékba, adjunk hozzá egy-két nagy csokor friss bazsalikomlevelet, tegyünk bele pár kanál tengeri sót, majd kezdjük el főzni. Ha már forr, akkor kevergetve főzzük 10-15 percig. Ezután a fazékból vegyük ki a bazsalikomlevelet és passzírozzuk át a paradicsomot (például egy kiselejtezett nylon függönyön, amelynek a szövése egy szúnyoghálóéhoz hasonlít): így egy viszonylag híg szószt kapunk - ami arra nem alkalmas, hogy például paradicsomos spagettit csináljunk belőle.
Én várni szoktam egy-két percet, amíg a felesleges lé kicsorog, majd a sűrű szószt beleszedem egy nagy befőttes üvegbe, amibe előtte egy-két levél bazsalikomot is teszek. Jól lezárom, majd egy nagy lábasba állítom, amit felöntök hideg vízzel, hogy az üveget körülbelül a háromnegyedéig ellepje, és az egészet felteszem forrni. Jól letakarom, így dunsztolom 5-10 percig. A szószt végül hagyom egy kicsit a lábasban kihűlni, majd szépen bepakolom a kamrába. Tartósítószer nélkül készül, évekig eltartható! Készíthetjük zellerlevéllel és erős paprikával is.
Paradicsomos pizzaszósz
Paradicsomból készíthetünk pizzaszószt is: nagy öröm lesz, amikor csak elő kell venni az elrakott üveget, és ráönteni a kinyújtott tésztára. A kész pizzaszószt felhasználva, pillanatok alatt összeüthetünk egy gyors vacsorát.
A paradicsomokat vágjuk kockára. (Ha zavar minket a héja, akkor a paradicsomokat dobjuk a szeletelés előtt forrásban lévő vízbe, majd egy perc múlva szedjük át egy hideg vízzel telt edénybe - így a bőrük szinte egy mozdulattal lehúzható.)
Forró vízbe dobva bőre könnyedén lehúzható!
A felkockázott paradicsomot tegyük egy nagy lábasba, adjunk hozzá lereszelt fokhagymát (ne sajnáljuk, mert ettől lesz igazán jó ízű!), egy kis oregánó- illetve bazsalikomlevelet, és tehetünk bele, csokorba kötött kakukkfüvet is, de ez utóbbit majd szedjük ki, mielőtt a szószt az üvegekbe töltjük! Az egyveleget ízesítsük sóval, majd főzzük körülbelül 15-20 percig. Ezután a szószt hideg vízzel elkevert keményítővel sűrítsük be egy kicsit, forraljuk jól ki, majd tisztára mosott, három deciliteres üvegekbe töltsük bele a még forrásban lévő mártást (ekkora mennyiségű szósz kell egy nagy pizzára). Az üvegeket azonnal zárjuk le, és fordítsuk a fejükre egy pár percre - ezzel az egyszerű módszerrel tudjuk tartósítószer nélkül tartósítani a pizzaszószt. Hűvös helyen évekig eláll.
Szárítsunk napon paradicsomot!
Az egyik legősibb gyümölcs- és zöldségtartósító módszer a víztartalom csökkentése. Az aszalt - vagy ahogyan az olaszok nevezik: a napon szárított - paradicsomokhoz legjobb a szilva alakú, úgynevezett lukullusz paradicsomot választani. A paradicsomokat vágjuk hosszában kétfelé, és tegyük őket egy papírral borított sütőlapra, a vágásfelületükkel felfelé. Szórjuk meg egy kis tengeri sóval, majd morzsoljunk rájuk oregánót, kakukkfüvet és majoránnát. Daráljunk rájuk borsot, és csorgassuk meg egy kis olívaolajjal.
A paradicsomokat eztán tegyük száraz, huzatos, napos helyre, majd pár nap elteltével, amikor már a felükre összeaszalódtak, tegyük befőttes üvegekbe. (Aszalhatjuk sütőben vagy radiátoron is: 60 fokon 8-10 óra alatt elkészülnek.) Tűzzünk melléjük egy-egy ág rozmaringot, kakukkfüvet és fokhagymát. Az üvegeket öntsük fel olívaolajjal, és zárjuk le jól. A szárított paradicsomot sajnos le kell fagyasztani, mert dunsztolás nélkül megpenészedik a tetejük. Felhasználáskor csak ki kell kapni a mélyhűtőből amennyi kell, a maradék pedig visszatehető. A szárított paradicsom nagyon finom ízesítője a tonhalas és paradicsomos tésztáknak, de különféle salátákra vágva is finom, ráadásul a pácoló olaja is felhasználható.
Cukkíniből lekvárt!
Egy-egy jól megtermett cukkíni tő akár naponta növeszthet egy-két darab zsenge termést. A nyár vége felé már nem nagyon tudunk mit kezdeni a tengernyi cukkínivel - így hát itt van egy-két jó recept a hasznosításra!
A cukkíniből készíthetünk például lekvárt, citrommal ízesítve, hiszen ennek a zöldségnek a semleges íze jól párosítható az édes lekváréval. A citromos cukkíni lekvár vajjal megkent péksüteményekre, palacsintába töltve és fagyira csorgatva is remek, de kiflis zacskóba csomagolva, és rafiával átkötve rafinált karácsonyi ajándék lehet belőle. A citromos cukkíni lekvárhoz egy káposztareszelőn vagy egy tökgyalun reszeljünk le másfél kiló cukkínit. Ügyeljünk arra, hogy ne hosszú csíkokra sikerüljön! A reszeléket tegyük egy nagy lábasba, és keverjünk el benne egy zacskó Dr. Oetker Befőzőcukor Extrát. (Részemről a 2:1 arányú Dr. Oetker Befőzőcukor Extrát kedvelem, így a cukkínihez csak fél kilónyi cukrot kell adni.) A keverékbe reszeljük még bele két citrom héját is, valamint adjunk hozzá kétdiónyi reszelt, friss gyömbért.
Ha fejre fordítod öt percre, nem kell tartósítószert használnod!
Ezután négy-öt szem citrom héját éles késsel vágjuk le úgy, hogy a fehér részt is távolítsuk el. A gyümölcsöket vágjuk négyfelé, a magokat távolítsuk el. Kockázzuk fel a citromot, majd tegyük hozzá a cukkínihez. Az egyveleget állandó kevergetés mellett forraljuk fel, és ha rotyog, öntsük hozzá a cukrot, így forraljuk még két percig. A szószt töltsük befőttes üvegekbe, zárjuk le őket, majd állítsuk a fejükre öt percig - és máris mehetnek az éléskamránkba.
A cukkíni krémlevesnek is jó!
Ha szeretnénk télen is olcsón cukkíni krémlevest enni, pakoljuk tele a fagyasztóládánkat cukkínivel. Ehhez nem kell mást tenni, csak felkarikázni a cukkínit, beledobni forrósban lévő vízbe, majd egy perc után a karikákat hideg vízzel teli edénybe kiszedni. A megpárolt zöldséget alapos csepegtetés után zacskózzuk be, és fagyasszuk le - ebből télen remek cukkíni krémlevest lehet csinálni.
Azt a fajta cukkínit, amely elbújt a levelek alatt, és méretesre megnőtt, hámozzuk meg, a magjait evőkanállal szedjük ki, majd tökgyaluval gyaluljuk le. Egy kilogrammonként tegyük zacskóba. Mehet is a jégszekrénybe - ebből finom főzelék készíthető. Kaprot is eltehetünk, de azt mellé, kis zacskókban tároljuk! Ha majd mákkal, cukorral és mazsolával keverjük össze a legyalult cukkínit, akkor finom tökös-mákos rétes alapunk lesz télire (abba például nem illik a kapor).
Padlizsán: tojásgyümölcs vagy törökparadicsom
A padlizsán a mediterrán konyha kedvenc zöldségféléje, igen tápláló, ezért a fogyókúrázók étrendjének az egyik kedvenc eleme. A padlizsánnak több fajtája ismert, színe szerint lehet fehér, sárga, lila, fekete, az alakja pedig gömb vagy hosszúkás formájú.
Vásárláskor a fiatal, 5-8 centiméter átmérőjű, kemény húsú, sima héjú, és zöld kocsányú darabokat válasszuk. A padlizsánból érdemes télire elraktározni, mert a hideg hónapokban drága ez a zöldség. Amíg nyár - vagy ősz - van, addig viszont használjuk ki a kerti grillsütőt! Vásároljuk egy nagy szatyornyi padlizsánt, majd alapos mosás után szurkáljuk meg a zöldségeket villával. Tegyük őket a grillsütő parázsára, és süssük meg. Még finomabb, ha a parázsra rádobunk egy nagy kéve rozmaringszárat, ettől a padlizsán aromásan füstízű lesz.
Ha a bőre már kezd szenesedni, és a húsa belül megpuhult, akkor vegyük le a parázsról. Szabadítsuk meg a héjától, és a belsejét tegyük kis műanyag edénykékbe. Ezeket jól zárjuk le, és tegyük a mélyhűtőbe. Télen, felengedés után, konyhai mixer segítségével, olívaolaj, mustár, fokhagyma, pirított vöröshagyma és bors hozzáadásával finom, pirítósra kenhető krémet készíthetünk belőle. Ha a nyers padlizsánt egycentis darabokra szeleteljük, megkenjük olívaolajjal, majd úgy sütjük meg, akkor jó alapot kapunk télire a rakott padlizsánhoz. A szeletek közé paradicsomot, mozarellát tegyünk, az egészet öntsük nyakon házi készítésű pizzaszósszal, szórjuk meg reszelt sajttal, és a sütőben pillanatok alatt készre sül.
Szilvából is sok termett idén a szüleim kertjében: kaptam egy szakajtónyit. Feldarabolás után, fahéjdarabokkal együtt főzök belőle lekvárt. Lehet, hogy a rumot sem fogom sajnálni belőle.
